A szorongás a szervezet természetes válasza a stresszre. Ez a félelem vagy aggodalom érzése az elkövetkezőkkel, a jövőnkkel kapcsolatban. Az első tanítási nap, állásinterjúra járás vagy beszéd a legtöbb emberben félelmet és idegességet okozhat. De ha a szorongásos érzése szélsőséges, hat hónapnál tovább tart, és zavarja az életét, akkor szorongásos zavara lehet. Sok iparosodott országban a szorongás ma az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi probléma, amellyel minden életkorú ember szembesül, még a gyerekek is.
Mik azok a szorongásos zavarok? Normális, ha szorong az új helyre költözés, új munka megkezdése vagy egy teszt elvégzése miatt. Ez a fajta szorongás kellemetlen, de motiválhat arra, hogy keményebben dolgozzon és jobb munkát végezzen. A hétköznapi szorongás olyan érzés, amely jön és megy, de nem zavarja a mindennapi életet. Szorongásos zavar esetén a félelem érzése állandóan önnel lehet. Intenzív és néha legyengítő, mint például a megfelelési kényszer, munkahelyen , iskolában, családban…stb. Az ilyen típusú szorongás arra késztetheti, hogy abbahagyja azt, amit élvez. Szélsőséges esetekben megakadályozhatja, hogy belépjen a liftbe, átkeljen az utcán, vagy akár elhagyja otthonát. Ha nem kezelik, a szorongás tovább romlik. A szorongásos zavarok az érzelmi zavarok leggyakoribb formája, és bármely életkorban bárkit érinthet. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szorongásos rendellenességet, mint férfiaknál.
Melyek a szorongásos zavarok típusai? A szorongás számos különböző rendellenesség kulcsfontosságú része. Ezek a következők:
pánikbetegség: ismétlődő pánikrohamok váratlan időpontokban történő átélése. A pánikbetegségben szenvedő személy félhet a következő pánikrohamtól.
fóbia: túlzott félelem egy adott tárgytól, helyzettől vagy tevékenységtől.
szociális szorongásos zavar: szélsőséges félelem attól, hogy mások megítélik őket társas helyzetekben.
rögeszmés-kényszeres zavar: visszatérő irracionális gondolatok, amelyek meghatározott, ismétlődő viselkedések végrehajtására késztetnek.
szeparációs szorongás: félelem távollét otthonától vagy szeretteitől.
betegség szorongásos zavar: egészségi állapot miatti szorongás (korábban hipochondriának hívták) poszttraumás stressz zavar (PTSD): traumatikus eseményt követő szorongás.
Mik a szorongás tünetei? A szorongás a tapasztaló személytől függően eltérő érzés. Az érzések a gyomrában lévő pillangóktól a szapora szívverésig terjedhetnek. Lehet, hogy úgy érzi hogy nem tudja kontrollálni magát, mintha megszakadna a kapcsolat az elméje és a teste között. Az emberek szorongásának más módjai közé tartoznak a rémálmok, a pánikrohamok és a fájdalmas gondolatok vagy emlékek, amelyeket nem tud kontrollálni. Lehet, hogy általános félelmet és aggodalmat érezhet, vagy félhet egy adott helytől vagy eseménytől.
Az általános szorongás tünetei a következők:
Az Ön szorongásos tünetei teljesen eltérhetnek valaki másétól. Ezért fontos tudni, hogy a szorongás miként jelenhet meg. Olvassa el a sokféle szorongásos tünetet, amelyet tapasztalhat.
Ideges, nyugtalan vagy feszült érzés … betegség miatti stressz … stressz felhalmozódása … egyéb mentális egészségi zavarok … kábítószer vagy alkohol használat… kimerültség érzés…könnyen elfárad…koncentrációs nehézségei vannak…kimerült elme… ingerlékenység …izomfeszülés… nehéz kezelni az aggodalom érzését… alvásproblémák, például elalvás vagy elalvási nehézség, nyugtalanság vagy nem kielégítő alvás…inszomnia… fokozott pulzusszám…közelgő veszély, pánik vagy végzet érzése…gyors légzés…emésztési zavar…a szorongás átmeneti vagy akár krónikus emésztési zavarokat is okozhat… a fü lzúgás, csengése stresses állapotban tapasztalható… égő érzés… fizikai zsibbadás vagy bizsergés a test bármely pontján…és még sorolhatnánk…
Kezelése:
Expozíciós terápia.
Az expozíciós terápia egy viselkedésterápiai technika egy pszichológiai kezelés, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy segítsen az embereknek szembenézni félelmeikkel, szorongásaikkal. Amikor az emberek félnek valamitől, hajlamosak elkerülni a félt tárgyakat, tevékenységeket vagy helyzeteket. Bár ez az elkerülés rövid távon segíthet csökkenteni a félelem érzését, hosszú távon a félelem még rosszabbá válhat. Ilyen helyzetekben a pszichológus javasolhat egy expozíciós terápia programot, hogy segítsen megtörni az elkerülés és a félelem mintáját. A terápia ezen formájában a pszichológusok biztonságos környezetet teremtenek, amelyben „kitehetik” az egyéneket azoknak a dolgoknak, amelyektől félnek és elkerülik, anélkül hogy bármilyen veszélyt akarnának okozni. A féltett tárgyaknak, tevékenységeknek vagy helyzeteknek való kitettség biztonságos környezetben segít csökkenteni a félelmet és az elkerülést, állítják Kanadai és Amerikai orvosok, amiket a kutatások is alátámasztanak.
Az expozíciós terápia tudományosan bizonyítottan hasznos kezelési vagy kezelési komponens számos probléma kezelésére, beleértve a következőket:
Fóbiák Pánikbetegség
Társadalmi szorongásos Zavar
Rögzült-kényszeres Zavar Poszttraumás stressz Zavar
Általános szorongásos Zavar
Valami, amitől az ET különbözik az expozíciós terápia más változataitól, az az, hogy fokozatos, és pszichoedukációt és kognitív feldolgozást/kognitív viselkedésterápiát foglal magában. Ezeket a technikákat a destruktív gondolati minták újrakeretezésére használják, amelyek hozzájárulnak a folyamatos félelmek kialakulásához.
Az expozíciós terápiának számos változata létezik. Pszichológusa segíthet eldönteni, melyik stratégia a legjobb az Ön számára. Ezek tartalmazzák:
In vivo expozíció: Közvetlenül szembenéz egy félt tárggyal, helyzettel vagy tevékenységgel a való életben. Például valaki, aki fél a kígyóktól, arra utasíthatják, hogy foglalkozzon érintsen meg egy kígyót, vagy egy szociális szorongásban szenvedő személyt arra utasíthatnak, hogy mondjon beszédet a közönség előtt.
Képzeletbeli expozíció: Élénken elképzelni a félt tárgyat, helyzetet vagy tevékenységet. Például egy poszttraumás stressz zavarban szenvedő személyt felkérhetnek, hogy idézze fel és írja le traumás élményét, hogy csökkentse a félelemérzetet.
Virtuális valóság: bizonyos esetekben a virtuális valóság technológiája használható, ha az in vivo expozíció nem praktikus. Például valaki, aki fél a repüléstől, virtuális repülést hajthat végre a pszichológusi rendelőben, olyan berendezéssel, amely egy repülőgép látványát, hangját és szagát biztosítja.
Interoceptív expozíció: szándékosan ártalmatlan, mégis félelmetes fizikai érzetek keltése. Például egy pánikbetegségben szenvedő személyt arra utasíthatnak, hogy szaladjon a helyére, hogy felgyorsítsa a szívét, és így megtanulja, hogy ez az érzés nem veszélyes. Az expozíciós terápia is többféleképpen ütemezhető. Ezek tartalmazzák:
Osztályozott expozíció: A pszichológus segít a kliensnek felépíteni egy expozíciós félelem hierarchiát, amelyben a félt tárgyakat, tevékenységeket vagy helyzeteket nehézségek szerint rangsorolják. Enyhén vagy közepesen nehéz expozíciókkal kezdődnek, majd a nehezebbek felé haladnak.
Elárasztás: Az expozíciós félelem hierarchiájának használata a legnehezebb feladatokkal való expozíció megkezdéséhez.
Szisztematikus deszenzitizáció: Bizonyos esetekben az expozíció relaxációs gyakorlatokkal kombinálható, hogy jobban érezzék magukat. Kezelhető, és a féltett tárgyakat, tevékenységeket vagy helyzeteket a relaxációhoz társítja.
Az expozíciós terápiáról azt gondolják, hogy több módon is segít, többek között:
Megszokás: Idővel az emberek azt tapasztalják, hogy a félt tárgyakra vagy helyzetekre adott reakcióik csökkennek.
Kihalás: Az expozíció segíthet gyengíteni a korábban tanult asszociációkat a félt tárgyak, tevékenységek vagy helyzetek és a rossz eredmények között.
Önhatékonyság: Az expozíció segíthet megmutatni a kliensnek, hogy képes szembenézni félelmeivel, és képes kezelni a szorongás érzéseit.
Érzelmi feldolgozás: Az expozíció során a kliens megtanulhat új, reálisabb hiedelmeket kötni a félt tárgyakhoz, tevékenységekhez vagy helyzetekhez, és kényelmesebbé válik a félelem élményével.
Íme, mi várható egy ET kezeléstől: A páciens találkozik egy terapeutával egy személyes terápiás alkalomra. Egy- egy alkalom általában 60-90 percig tart,hetente egyszer.
Mennyi idő alatt működik az expozíciós terápia? Személytől függően 4-15 alkalomra lehet szükség a tünetek jelentős javulásához. A fent ismertetett technikák alkalmazása mellett a páciens terapeutája ösztönözheti a pácienst, hogy készítsen listát azokról a dolgokról, amelyeket szorongás miatt kerül, vagy írja le félelmeit, aggodalmait és tapasztalatait a múltbeli traumás tapasztalatokkal kapcsolatban, majd hangosan olvassa fel. (Ezt narratív expozíciós terápiának is nevezik.) A félelmeket a legkevésbé félelmetestől a legijesztőbbig sorolhatjuk (egy „expozíciós hierarchiába”).
Kinek előnyös az expozíciós terápia? Úgy tűnik, hogy ez a technika a legmegfelelőbb mindenki számára, aki tapasztalja ezeket a tüneteket: Folyamatos szorongás és stressz, különösen bizonyos tárgyakkal vagy helyzetekkel kapcsolatban. Sok szakértő úgy véli, hogy a rendelkezésre álló kutatások alapján az expozíción alapuló terápiát kell az első vonalbeli kezelésnek tekinteni számos szorongásos zavar esetén, beleértve a generalizált szorongásos zavart is. Fóbiás zavarok, mint indokolatlan félelem egy nem veszélyes dologtól vagy helyzettől. Poszttraumás stressz zavar (vagy PTSD), amely traumatikus események és események miatti szorongás és indokolatlan félelem.
Aggályok és korlátok:
Melyek az expozíciós terápia hátrányai? Az egyik probléma az, hogy nehéz lehet olyan terapeutát találni, aki kényelmes és jól ismeri ezt a megközelítést. Az ET akkor lehet a leghatékonyabb, ha más terápiás megközelítésekkel kombinálják, például a kognitív viselkedésterápiával (CBT), amely a destruktív gondolatok azonosítására és megváltoztatására összpontosít. Úgy tűnik, hogy a CBT különösen előnyös az érzelmek feldolgozásában, vagy annak megtanulásában, hogy „hogyan csatoljunk új, valósághűbb hiedelmeket a félt tárgyakról, tevékenységekről vagy helyzetekről annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat a félelem élményében”. Egyes fóbiákkal, PTSD-vel, súlyos szorongással vagy egyéb állapotokkal küzdő betegeknek szintén kombinálniuk kell a gyógyszeres kezelést az expozíciós terápiával az előnyök megtapasztalása érdekében. Példák a pszichotróp gyógyszerekre, amelyeket a terapeuták javasolhatnak az ET-kezelésben részesülő betegeknek, többek között az antidepresszánsok és a benzodiazepinek, amelyeket a szorongás biológiai tüneteinek kezelésére használnak. Egyes terapeuták azt is javasolhatják a betegeknek, hogy az ET és a biofeedback terápia mellett próbálkozzanak. A Biofeedback tréning arról szól, hogy megtanulják felismerni és tudatosítani a szorongásra adott reakciókat, majd relaxációs készségeket használni a stresszreakció csökkentésére és szabályozására.
Forrás: APA Div. 12 (Clinical Psychology Társaság)https://www.apa.org/ptsd-guideline/patients-and-families/exposure-therapy
